Körkörös gondolkodás
A műanyagok mindennapi életünk nélkülözhetetlen elemei
A műanyagok a 21. század erőforrásai, és nagyon hatékonyan, rugalmas módon dolgozhatóak fel a különböző iparágak által, ugyanakkor erőforrás-takarékos módon újra felhasználhatók. A műanyagok előnyösek az egészség, fenntarthatóság és kényelem szempontjából. Hozzájárulnak az életszínvonal, a higiénia és a táplálkozás biztosításához és javításához. A műanyagok és a műanyag csomagolások már jó ideje az érdeklődés homlokterében állnak. Az elégtelen vagy hiányzó hulladékgyűjtési rendszerek a világ főbb régióiban tengeri és környezeti szennyeződést okoznak. Véleményünk szerint, helytelen ezekre a kihívásokra elfogultan, tiltással és erős érzelmekkel teli kampányokkal reagálni. A megfelelő megközelítés a körkörös újrahasznosító rendszerek fejlesztése és bővítése, valamint a műanyagok erőforrás-takarékos felhasználása. Ez magában foglalja a műszaki megoldások kifejlesztését és kivitelezését. Ökológiai megfontolásokból nem mindig a legjobb választás elfordulni a műanyagoktól, az állítólagos jobb alternatívák felé – ezt gyakran csak alibiként használják. Ez a cikk kísérlet a probléma érzelemmentes megközelítésére. Emellett esetleg új szempontokat is kínál a felelős műanyagkezeléshez.
A műanyagok részesedése Nyugat-Európa teljes ásványolaj- és földgázfogyasztásából
Az ásványolaj- és földgázfelhasználás csak kb. 1,8%-a köthető a csomagolásokhoz.
A műanyagok felelősségteljes használata
2018-ban a műanyagok és a műanyagipar egyre inkább a nyilvánosság figyelmének középpontjába került. Különösen azóta, a műanyag csomagolások mintegy „szinonimái” a környezetszennyezésnek és az erőforrások pazarlásának. A műanyagok viszont sokoldalúak, és hasznos megoldásokat kínálnak, amelyek segítenek megbirkózni a társadalmunk előtt álló számos kihívással. A mindennapi életben azonban csakugyan nincs minden rendben, ami a műanyagok kezelését illeti. Sok termék végzi valahol a környezetben, vagy meggondolatlanul ártalmatlanítva. Ez vonatkozik a csomagoló anyagokra és az egyszerhasználatos műanyag termékekre egyaránt, melyek különösen mostanában az európai környezetvédelmi politika fókuszában állnak. Ám gyakran elfelejtjük, hogy ezek a műanyag alkalmazások fontos előnyökkel járnak.
Kisebb élelmiszerveszteség, adagolhatóság, többszöri felhasználhatóság, kevesebb alapanyag-felhasználás, pozitív környezeti mérleg (pozitív ökológiai lábnyom a pozitív CO2 mérleg miatt) és még sok egyéb szempont. A műanyag kifejezés hirtelen valami rossz, mesterséges és káros szinonimájává vált, de a tisztánlátás elengedhetetlen. Nem maguk a műanyagok a probléma. Éppen ellenkezőleg, ezek az anyagok gyakran olyan megoldások részét képezik, amelyek létfontosságúak.
Hosszabb élettartam a műanyagoknak köszönhetően
„Ha a fogyasztók friss élelmiszerek széles választékára vágynak, a csomagolás elengedhetetlen.”
Ulf Kelterborn a Műanyagcsomagolás Iparszövetség ügyvezetője
Begyűjtés, újrahasznosítás, körkörös gazdálkodás
A környezetszennyezés elleni megoldások egyfelől egyszerűek, másrészt összetettek: A műanyagok mindenesetre túl értékesek ahhoz, hogy egyszerűen kidobjuk őket. Az Európai Bizottság is észlelte ezt, s ennek eredményeként javasolta 2018 elején azt a műanyag-stratégiát, ami a körkörös gazdaság kialakítására törekszik, a műanyagfeldolgozás javításának igényével. Bevezetésként, az Európai Parlament és a Tanács az úgynevezett „egyszer használatos műanyag cikkek” forgalomba hozatalának tilalmáról döntött: e kezdeményezés értelmében a továbbiakban tilos evőeszközöket és keverőket, szívószálakat, partipoharakat, ill. pamut törlőkendőket a közeljövőben műanyagból előállítani, s árulni. De még mindig kérdéses, hogyan valósítható meg ez az egész Európára kiterjedő egységes kivitelezés. A Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium 35 millió EUR-t ajánlott fel „A műanyagok a környezetben” kutatásától, a „Fenntartható fejlődés kutatás”-án keresztül az olyan
programok támogatására, amelyek a tudományos munkák, módszerek, berendezések fejlesztését, létesítését célozzák, illetve általánosságban bármire, ami valamilyen módon „A műanyagok a környezetben”-témával kapcsolatosak.
Körkörös gondolkodás
- Az újrafeldolgozó cégek újrahasznosítják a műanyag hulladékot (granulálás)
- A granulátumból különböző alapanyagok, például lapok vagy tekercsek gyárthatók (extrudálás)
- A hőformázók ezekből az anyagokból gyártanak különféle termékeket (dobozok, tálcák, stb.)
- A fogyasztók és vállalatok használják, végül kidobják ezeket a termékeket
- A csomagolóanyagokat már a fogyasztók kezdik szelektálni (optimális esetben)
- A hulladékkezelő vállalatok pedig elszállítják a műanyagokat az újrahasznosító cégekhez
"Nem hiszem, hogy a műanyagokat gyorsan le lehetne cserélni valami másra. A műanyag csomagolások számos előnnyel járnak: vékonyak, könnyűek és jól záró tulajdonságokkal rendelkeznek."
Sven Sängerlaub,
Csomagolástechnikai és Folyamatmérnök a Fraunhofer Intézet-nél
Forrás: PlasticsEurope
A világon az összes csomagolt áru 50%-a műanyagba van csomagolva. Viszont az összes műanyag csomagolóanyag mindössze csupán 17%-a az összes csomagolóanyag súlyának.
"Szerintünk az anyagok elfogult problematizálása és a tiltás nem igazán segít. Ráadásul szemléletváltásra van szükség, az eldobás mentalitásáról a körforgásos gazdaság fejlesztésére való átállásra. Az EU Bizottság erre vonatkozó javaslatai lépések a helyes irányba, és nemzeti, európai és globális szintű közös erőfeszítések célja kell, hogy legyen. A műanyagipar kiveszi ebből a maga részét, s már ma is számos kezdeményezésben és projektben vesz részt világszerte."
Dr. Rüdiger Baunemann (†) , 2019 vezérigazgató, PlasticsEurope Deutschland e. V.
Folyamatosan, egyre magasabb életszínvonalra törekedve
Ahogy mi itt az iparilag fejlett országokban élve tapasztaljuk, ahol jó minőségű ételekből, ellátásból, gyógyszerekből, higiéniai termékekből, magas színvonalú infrastruktúrából, logisztikai eszközökből és bőséges energiából részesülünk, szinte elképzelhetetlennek tartjuk az életet a különféle műanyag eszközök és műanyag csomagolások nélkül. Ha a horizonton túlra tekintünk, nyilvánvalóvá válik, hogy különösen a fejlődő országokban és a feltörekvő piacokon belül van növekvő csomagolási igény az egyre magasabb higiéniai igények miatt.
A technológia-vezetők folyamatosan új megoldásokat fejlesztenek
Az optimalizált csomagolások lehetővé teszik a nyersanyagfelhasználás csökkentését, és alkalmasak lehetnek későbbi újrahasznosításra. Különösen a hőformázott csomagolások gyárthatóak vékony falú, erőforrás-takarékos és gazdaságos módon. A hagyományos műanyagok mellett, alternatív és új anyagok alkalmazása is terjed a hőformázásban. A jelenlegi hőformázó- és szerszámrendszerek alkalmasak bio-alapú és biológiailag lebomló műanyagok, újrahasznosított anyagok, valamint különböző anyagkombinációk feldolgozására is. Ezekből az anyagokból kiváló minőségű, biztonságos és újrahasznosítható termékek állíthatók elő a globális piac számára.
Röviden a mikroműanyagokról
A „Warentest” Alapítvány a 0,1 mikron és 5 milliméter közötti méretű műanyag részecskéket mikroműanyagoknak nevezi, ami megfelel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) definíciójának is. A mikroműanyagok legalább 51 különböző forrásból kerülnek a környezetbe. A kis részecskék legnagyobb kibocsátója a gépjármű forgalom, de a gyalogosok is termelnek mikroműanyagot – a cipőtalpak koptatásával.
A német Fraunhofer Intézet felmérése szerint, a legnagyobb mikroműanyag forrás a motorizált forgalom (kb. 33% gumi- és aszfalt kopás), de jelentős mértékű, kb. 10% a nem megfelelően kezelt műanyag hulladék aránya is. Jól kimutathatók még pl. a sport- és játszótéri létesítményekből eredő, valamint a cipőtalpak okozta szennyezések (kb. 3-3%-ban), olyan 2-2%-ban a műanyag csomagolóanyagok használata, és a textíliák mosása közben történő kopások, de 1%-ban hozzájárulnak a különböző kozmetikumok, mosószerek és gyógyszerek is.
Bár kb. 26%-ban már nem beazonosítható a szennyező forrás, olyan 21%-nál egyértelműen a hulladékkezelők, illetve különböző gyártó-, vagy építőipari művek a felelősek.
A különböző NGO-knak és környezetvédelmi szervezeteknek – akik már évtizedek óta kongatták a vészharangot - természetesen igazuk volt a tekintetben, hogy tennünk kell a mértéktelen szennyezés ellen, mégpedig lehetőleg azonnal. El is indult valami már a 90-es évek végén a fejlett régiókban - a Japán 3R-stratégia, azaz a „Reduce-Reuse-Recycle” koncepció pl. nem túlságosan új -, ám évekig hiányzott a gazdasági-politikai szándék. Az USA-ból, EU-ból és Japánból származó PET hulladék nagy része pl. Kínába került „újrahasznosításra” – ahol azután jelentős részük szintén égetőkbe, lerakókba, stb., tehát a környezetbe került. Ennek a folyamatnak vetett véget a 2017 végén hozott kínai hulladékbehozatali tilalom. Ekkor kezdtek a világ fejlettebb régióihoz tartozó „kibocsátó országok” komolyabban foglalkozni az újrahasznosítással. Pl. a PET-palack újrafeldolgozása mára Japánban túllépte a 90%-ot (vannak, akik szerint ez ma már 97%). Az USA és az EU ehhez képest tekintélyes lemaradásban van.
Előttünk van hát a követendő példa, mert Japán ezt az arányt a lakosság közszolgálati edukációjával, valamint a szelekcióhoz, begyűjtéshez, újrafeldolgozáshoz szükséges infrastruktúra biztosításával érte el.
